Ahogy egyre hosszabbodnak az éjszakák, rövidülnek a nappalok, úgy nyílik egyre jobban a tudatunknak egyelőre sötétben lévő része. Ebben olyan én-foszlányok vannak, amiket még nem tudtunk elfogadni, ezért hárítjuk a velük való kapcsolódást, vagy olyanok, amikre még ránézni, amit még megérezni sem mertük ezidáig, mert túl terhelő lett volna, ezért a tudattalanba toltuk.
A mostani napok nagyon erről szólnak, beköszönnek nyugtalanító álomban, fura meditációban, betükröződnek felkavaró szituációkban, jelentkeznek kellemetlen testi tünetekben ezek az általunk most még megtagadott Árnyék-énjeink.
