“Jaj, rá mindig lehet számítani!”, “mindenkinek segít”, “rengeteget vállal…”, “nélküle nem is tudom, hol lennénk…”, “hihetetlen milyen alkalmazkodó, szolgálatkész…”.
Ha ilyesmiket szoktak rád mondani, akár a családban, akár a baráti körben vagy a munkahelyen, elég esélyes, hogy működik Benned áldozati minta.
Épp ezért tartósan nem is hatnak Rád a dicséretek, nem is igazán okoznak Neked örömet, hanem egy futó mosoly után, ami olykor inkább fintor, mész és darálod tovább a feladatokat végkimerülésig… vagy valamilyen betegségig…

Teljesítménykényszer, önkizsigerelés – áldozatiság, bántalmazó kapcsolatok sokszor kéz a kézben járnak…
Nekem is voltak ilyen problémaköreim, de kidolgoztam magamból, ma már tudom magamat képviselni, tudok nemet mondani, már egész jól megtalálom az egyensúlyt a terhelés és a pihenés között, tudok segítséget kéni, ha sok a teher, és tudok a magam öröméért tenni… szóval van kiút, hajrá!