A Pünkösdről

Pünkösdi fesztiválok 2021 - Programturizmus

Húsvét után 50 nappal van Pünkösd. Kevesen tudják, mit jelent, vagy ha a keresztény magyarázatot tudják is, nem is gondolják, hogy ez egy élő dolog, nem csupán egy bibliai sztori… Úgyhogy hozzuk közelebb magunkhoz az évkörnek ezt a szeletét, minőségét is, hogy részesülhessünk az erőből, ami ezeken a napokon mozog!

A Biblia szerint Pünkösdkor szállta meg a Szentlélek az apostolokat, és ettől olyan erőre, bátorságra tettek szert, hogy ki mertek lépni a szobából, ahova Jézus (vélt) halála után bezárkóztak, és el tudták kezdeni a térítő útjukat, tanításaikat… és az isteni erő által úgy tudtak beszélni, hogy mindenki értette… “Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen,
hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.
Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre.
Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.” (Ap.Csel.2:1-2:4)

Végül is így van: a Pünkösd a magas szintű minőségünkkel, az isteni erőnkkel tölt el, ami kiemel a szenvedésből, az emberi bajainkból, az ego szintjéről. Nyilván akkor érezzük igazán a Pünkösd erejét, ha folyamatosan dolgozunk ezen/ magunkon/ a tudatosodásunkon…

Ahogy a Tavasz éledésével nyitunk az Új felé, miközben megtisztítjuk magunkat a böjt szemléletváltásával a szokásos elképzeléseinktől, gondolatköreinktől, akár illúzióinktól, a Nagyböjt során egyre jobban látjuk, milyen új dolog nyílik meg számunkra, és terveket kezdünk szövögetni.
Húsvétkor a minőségváltást ünnepeljük, hogy az ember nem az anyag rabja, ki tud belőle lépni, ha akar… És ez a végtelenre, istenire fókuszáló erő ez alatt az 50 nap alatt, ha folytatjuk a munkát, hatalmas erővé dagad, kiteljesedik.
Ahogy a Kos erejével elindultunk az aktivitásban, tesszük a dolgunkat, egyre jobban érlelődik a munkánk, és felerősödik, kiárad bennünk az erő. Elkezd a tevékenységünk gyümölcsöt hozni (vö. A termékeny Bika poszttal) – az aktivitásunknak, munkánknak már látszik valamifajta eredménye, erőfeszítéseinket siker koronázza. Közben is folyamatosan tanulunk, figyeljük az eredményeket, és módosítunk, ha kell- ez a rugalmasság, keresés és tudásvágy pedig az Ikrek jegy jellemzője (hamarosan írok erről a minőségről is posztot).

A Nap ereje ~ mandala | Angyalmandala

Pünkösdtől kezdve egyre jobban lobog, dübörög a Nap ereje, tehát az aktivitás, cselekvés időszaka a csúcsához közeledik (a június 21-i Napforduló)… ezért a létrehozással, alkotással, tevékenykedéssel, mindenféle tervek “anyagba öntésével” semmiképp ne várjunk tovább, hanem gyerünk, fogjunk neki ezerrel, csináljuk, tudatosan figyelve az eredményeket, és azok alapján igazítva a továbbiakat…!

Idén tavasszal erőteljes tanítást kapott mindenki a karantén/ vírus által- a tevékenykedést leginkább befele kellett/ lehetett ezáltal most megélni, és felfedezni új oldalainkat, illetve lefaragni hátráltató mechanizmusokat… Mindenki tanult ebből: aki már dolgozott magán, az olyan szinten, aki még nem igazán, az olyan szinten, de mindenképp hozott szembesüléseket, eredményeket, újdonságokat és talán mostanra már valamilyen gyümölcsöt, bölcsességet is…

Számomra, ahogy írtam, a táplálás, befogadás aspektusában, felszabadulásban és a belső hang meghallásában további szinteket hozott, és a március soha nem remélt élményei után is folyamatosan csak ámulok és bámulok, hogy mennyire megnyíltak a csatornák, hogy elhalmoz az Élet, akár egyéni, akár párkapcsolati, akár családi szinten… Várom, hogy megoszthassam majd Veletek a táborokban vagy az ősztől újra induló workshopokon a meglátásokat, élményeket, amikor helyük lesz…!
Ezeket ilyenkor nem dicsekvésnek írom, természetesen, hanem buzdítás céljából: én kb. 6-8 év tudatos önmunkával olyan sok és nagy tehertől szabadítottam meg magam, annyira felül tudtam írni a kishitűséget, önbizalomhiányt, megfelelési kényszert okozó (korábban) tudattalanul futó programjaimat, köreimet, hogy nem is gondoltam volna, hogy ilyen szabadon és örömtelien is lehet élni- előtte görnyedeztem, fuldokoltam a sokévnyi depresszió, gyermektelenség miatti szégyen, stb. terhek alatt, és most, ahol jelenleg tartok, ennek tényleg töredékét sem tudtam elképzelni! Azért írom ezeket, hogy hidd el, nem vagyok kivételes, ez mindenkinél így megy: ne mondj le magadról, és ne törődj bele a szenvedésbe: vedd kezedbe az életed, vetkőzd le a problémaköröket, hántsd le a lehúzó rétegeket magadról, tegyél magadért tudatosan, akár jógával, akár máshogy, de keresd a megoldást, mert akkor meg is találod. Ne mondj le magadról, mert el sem tudod most még képzelni, milyen ajándékokat tartogat az Élet, milyen kincsek vannak Benned!

Tehát itt a Pünkösd: ebben a kegyelmi és kiáradó időszakban már élvezhetjük a munkánk gyümölcseit, érezhetjük, hogy amerre tartunk, az üdvös-e… még tudunk módosítani, ha kell, hogy az év későbbi részében tényleg élvezetes legyen az aratás majd.
A napos jellegű, férfi minőségű mantrák (pl. Shiva mantra vagy Szív szútra) tudnak erősíteni minket ilyenkor pl., vagy, ahogy mindig, a Vagyok, aki vagyok/ Én vagyok mantra… de akár csak kiülve a napra is hangolódhatunk erre az erőáramlásra: csak beszívjuk magunkba, a szívünkbe a napsugarat, a Fényt…

Szánjunk magunkra időt, engedjük, hogy kinyíljon az isteni erőnk, és éljük meg, hogy kiárad, egyre csak fokozódik, és olyan szférákba emel, amiket lentről, a fal aljából, amit magunk korlátozására húzunk fel tudattalanul, biztosan nem látunk, és el sem tudjuk képzelni, hogy vannak ilyenek…! És a legfrappánsabb és legnagyobb bónusz, hogy semmi és senki nem kell hozzá, csak Te! Te és Önmagad: a magadra szánt, minőségi én-idő, az elcsendesedés!

Woody Allen quote: The only thing standing between me and ...

Ahogy Woody Allen mondta: “Engem és a nagyszerűséget egyetlen dolog választja el: én.” És szegény még mindig ebben az elválasztottságban szenved, hiába baromi kreatív, én csomó filmjét nagyon bírom, depressziós éveimben abszolút tudtam azonosulni velük, de már nem nézem, csak nagyon ritkán, mert nekem meglettek a válaszaim, és már nem szenvedek… sajnos ő nem engedte meg magának, hogy felszabaduljon, hogy kapcsolódjon az Önvalójával, hanem maradt a százszor bejárt szenvedési körökben… ezeket a köröket rengeteg filmjében, pl. a Hannah és nővérei-ben is alaposan kiragozta, és már minden oldalról megközelítette a problémákat, hogy feltárja az élet titkait, a sorsot, a bűnt és bűnhődést, a szerelmet, a szerencsét, az élet értelmét… de a bibi, hogy mindig csak az alsó síkon, az emberi és egós szinten vizsgálja- és sajnos az anyagi szint, az mindig véges… nem mert elindulni felfelé, felfedezni a “függőleges irányt”, a kiemelkedést, azaz a végtelent… és így nem jöttek meg a válaszok, maradt a szenvedés… egyelőre… Egyelőre: mert semmi sincs veszve, nem kell sajnálkoznunk rajta (vagy máson), hisz valójában csak haladás van, tanulás, a végtelen fejlődés, a végtelen Élet, így talán a következő életében majd meg meri ugrani ezt a dimenziót is… ha nem, akkor majd azután…

Szóval szerintem érdemes lépni, lépni és lépni… tenni magunkért! Te se maradj még évtizedekig vagy életekig a béklyóidban, itt az ideje elállni a saját utadból, és megélni a kiáradó, végtelenül bőséges és nagyszerű Önvalódat… Pünkösdkor- és máskor is… mindig!

Namaste ♡
Bori

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .