Az életközepi válság

Akkor élünk meg válságot, hogyha jön egy új életszakasz és ezzel együtt életfeladat: nyílik egy új szint, de még nem merünk belelépni: még ragaszkodunk a régi működésünkhöz, de az már nem megy flottul igazán… Emiatt nem működnek jól a dolgaink, sikertelenséget élünk meg… a krízis pedig addig fog tartani, amíg nem vagyunk hajlandóak egy új nézőpontot felfedezni, elengedve a régi sémákat. Egészen eddig a szempontváltásig válságba kerülünk, jobban mondva: válságnak éljük meg az változás szükségességét.

Tovább olvasom

Az Árnyék-én befogadása

Ahogy egyre hosszabbodnak az éjszakák, rövidülnek a nappalok, úgy nyílik egyre jobban a tudatunknak egyelőre sötétben lévő része. Ebben olyan én-foszlányok vannak, amiket még nem tudtunk elfogadni, ezért hárítjuk a velük való kapcsolódást, vagy olyanok, amikre még ránézni, amit még megérezni sem mertük ezidáig, mert túl terhelő lett volna, ezért a tudattalanba toltuk.

A mostani napok nagyon erről szólnak, beköszönnek nyugtalanító álomban, fura meditációban, betükröződnek felkavaró szituációkban, jelentkeznek kellemetlen testi tünetekben ezek az általunk most még megtagadott Árnyék-énjeink.

Tovább olvasom