Fáradt vagy Te is? Én marhára… tisztára, mint a tavaszi fáradtság, alszom, amikor csak tehetem… De végül is érthető, mert az történik most, ami máskor tavasszal szokott: újjászületés. A tavaszra jellemző Új Kezdet energiák tombolnak- és megszületni egy új szinten, egy új énbe, az kemény meló… nagy energia kell hozzá, úgyhogy ne csodálkozzunk, hogy fáradtak vagyunk, brutál az átalakulás, szédítő a tempó. ? És ne feledjük, hogy rendhagyó az átalakulás, új mintákat nyitunk meg, olyan szintek nyílnak, ahol még nem voltunk, ahol még nem működtünk, ilyen tudatossági szinten még nem… Alapos az átalakulás: az évezredek óta tudatunkban rögzült alapjainkat forgatjuk fel és dolgozzuk, értelmezzük át – ami alapján kalibráljuk újra a teljes tudatunkat, ami a teljes energiarendszerünk, amibe a fizikai testünk is beletartozik! ÉS! emeljük ezt az egészet, magunkat, a teljes lényünket egyben a Fénybe, a Lelkünkhöz…! … ez nem kis meló, ez tényleg egy új én születése, egy új létformánk születése, ez A teljes átlényegülés, amiben itt benne vagyunk!?? Szóval nem csoda, hogy fárasztó…
Az utóbbi hetekben az oldásokban pontosan ezt láttam, egymást érték a beavatások, az új szintek, új tudások megnyílása, új én-részek megszületése, aktiválása: azoknál, akik hajlandóak voltak magukkal szembenézni és átlépni az árnyékukat, maguk mögött hagyni félelmeiket, náluk az augusztus beérlelt, a szeptember learatott és elengedett- ahogy írtam korábban, az a 8-as, aztán 9-es energiáját láthattuk ebben. Aztán a 9-es után itt a 10-es, az október, az 1-es mellett a nulla csak felerősíti az 1-es energiát, az Új Kezdetet, az Új Kört: az elengedés után most itt az új ciklus, az új szint. Októberben. ? Most minden kicsit- vagy nagyon máshogy van, mint szokott – nem csoda, a teljesen új energia, az “extra fényes fény” márciusban áttört, akkor még nem volt annyira érezhető, de mostanra feldúsult annyira, hogy már dübörög, március óta annyit erősödött a fény a kollektívban, annyit emelkedett a tudati szint, mint régen 100 év alatt sem. Ez egy pozitív spirál, minél több a fény, annál könnyebben fejlődik, aki akar, és egyre többen akarnak, mert a magas rezgésű fény egyre jobban nyomja azt, aki nem fejlődik, nem változik. ?
A fény miatt ritkul a tér, változik a gravitáció és gyorsul az idő is… ha nem ülünk fel a gyorsvonatra, akkor csak a port látjuk, amit felkavar, csak azt, hogy törik össze a régi, hogy omlik össze a rendszer… de ha felülünk: repülünk! ? Ez a fény már nagyon erős és egyre erősödik, már nem tűri a régi egós, agressziót és félelmet mozgató hatalmi játszmákat (ld. pl. a háborúk is ezeknek a kisülései): aki képes volt már elengedni a régi szokásait, korlátolt szempontjait, szűkölő-kisszerű-akarnok énjeit, az most már fölé tudott emelkedni, benne van ebben az újban, ebben az őszi tavaszban, ebben a mély újjászületésben. ? Ahogy a másodvetések is beérnek hamarabb, ahogy a fák is újból zöld ágakat hoztak, virágok újra kinyíltak ebben az őszi tavaszban, nekünk is dupla olyan sebességgel szükséges most változnunk, dupla olyan gyors a fejlődési ciklus, és így egy év alatt kettőt húztunk le idén, két tavaszt, két újjászületést (legalább). ?
Szóval hajrá, figyeljünk befele, adjunk magunknak pihenőt és én-időt, és a napokban ismerjük fel, mi az a viselkedésünk, amit már tényleg felesleges működtetni, amiből már nem ért be gyümölcs, ami már nem volt már termékeny, csak a kishitű félszegség, a lusta szokás, az önfejű gőg vagy ki tudja mi miatt hurcoltuk magunkkal, de örömöt, magunkkal vagy mással való repítő, boldogító kapcsolódást már nem hozott: akkor most már tényleg hagyjuk magunk mögött, engedjük meg magunknak az új élményeket, az új szokásokat…! És szülessünk újjá, egy örömtelibb és szabadabb szintünkön! ?
??
Bori