A Tavasz balzsama

Igyekszem minél többet a kertben, a természetben lenni, és minél kevesebbet hallgatni, olvasni a híreket. Nincs szükségem rájuk, a Tavaszra viszont annál inkább! Érzem, mennyire tölt, gyógyít, ahogy figyelem a virágokat, a rügyeket, a kirobbanó erővel éledő természetet. Bennem is gyűlik az erő, ahogy beengedem a Tavasz csodáját akár meditáció, akár vetés, gazolás, kirándulás vagy futás közben. Minden évben gyógyírként hat a szívünkre, lelkünkre a tél után a napsugarak simogatása, a virágok illata, szépsége, de idén ebben a nyomasztó időszakban még inkább szükségünk van rá, hogy tudatosan erre irányítsuk a figyelmünket.

Képtalálatok a következőre: ibolya

A Kos erejéről hamarosan írok a lassan már szokásos sorozat folytatásaként- hisz itt az ideje, ma van a Tavaszi Napforduló!- de engedjétek meg, hogy most inkább egy számomra nagyon kedves verssel köszöntsem az Új Kezdetet, az Éledést, a Tavaszt!
Áprily Lajos Március című versét minden évben elmondom március 19-én, mert mindig ezzel és egy csokor ibolyával köszöntöttük József-napon drága Nagypapámat- Tatát, ahogy mi hívtuk erdélyi gyökereinket idézve. Édes Tatám nagyon szerette a verseket, egyik kedvenc költője volt Áprily Lajos, és ez a különösen magával ragadó ritmusú verse annyira hordozza a Tavasz örömét, hogy amióta nincs köztünk, azóta is minden névnapján elmondom neki, és persze Anyukámnak is, akinek pedig ezen a napon van a születésnapja. Együtt emlékezünk és örülünk ilyenkor annak a sok szépnek, amit megélhettünk Vele, Általa.

Képtalálatok a következőre: tavasz festmény
Botticelli: A tavasz (Primavera, 1482)

Régen, ha nehéz időszakom volt, mivel még nem tudtam, hogyan lehet gyógyítani magam a meditáció által, a Művészetekhez menekültem, ott kerestem enyhülést: különösen üdítő-gyógyító a valódi, azaz az isteni teremtés csodájának egy-egy szeletét formába öntő szépirodalommal, zenével, képzőművészetekkel… balzsamozni lelkünket az ilyen nehéz időszakokban! És most van idő is rá, elmerülni a művészetben! Gyerekekkel is jó foglalatosság lerajzolni egy-egy vers, festmény vagy bármi alkotásnak az érzéseit… ők még olyan nyitottak, és nagyon különleges, ahogy megfogják, megfogalmazzák, vagy ők is valamilyen alkotásba öntik, számukra mit jelent…!

Olvassátok szeretettel tehát, csak engedjétek, hogy átitasson a vers, a nyelv, az időszak öröme!

ÁPRILY LAJOS: MÁRCIUS

A nap tüze, látod,
a fürge diákot
a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.
Csengve, nevetve
kibuggyan a kedve
s egy ős evoét a fénybe kiált.

Régi, kiszáradt
tó vize árad,
néma kutakban a víz kibuzog.
Zeng a picinyke
szénfejü cinke
víg dithyrambusa: dactilusok.

Selymit a barka
már kitakarta,
sárga virágját bontja a som.
Fut, fut az áram
a déli sugárban
s hökken a hó a hideg havason.

Barna patakja
napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet.
Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng – ugye zeng, ugye zeng a szived?

2 Replies

Reply to bbori Cancel

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .