Jelentés kovászfrontról

Kicsit gyorsabb és egyszerűbb lett…


A kovászos kenyerem mindenkinek nagy kedvence lett, a férjem egyenesen rajong érte. Ahogy korábban írtam, azért tértünk át a kovászosra, mert nagyon jó az emésztésünknek – és ez azóta is így van. Viszont volt egy kis küzdelmem, mert anno a youtube-os Szabi pék videója alapján készítettem, és baromi sokat kellett vele foglalkozni + a napi etetgetés még ment, de olykor bepenészedett vagy meghalt a kovászom… Épp kezdtem volna feladni, amikor “véletlenül” sikerült két tapasztalt kovászolóval is konzultálnom, és kettőjük tanácsaiból kialakítottam az én rutinomat: így 2020 szeptember óta már az alábbiak szerint készítem a mindennapit, és nagy öröm, hogy azóta is él és virul a kovászom (becses nevén Kovászka Ottokár 😀 ), a kapcsolatunk kisimult, örömteli, mert nem olyan követelőző azóta, és cserébe sokkal több sikerélményt tartogat…:D

No, úgy írom le, hogy az egyelőre nem kovászolók is értsék. Akinek van már kovásza, görgessen lejjebb a recepthez… és persze rengeteg módon lehet még… nekem így vált be… 🙂

a Pataki-tálban ilyen lapos lesz,
mostanában inkább kenyérformába teszem, és úgy magasabb
Tovább olvasom

Óda a veteményeshez – sok képpel

Folytatom az évösszegző posztokat: most a kertészkedést tekintem át egy picit, pár dolgot, amit tanultam belőle. Sok képet teszek be a 2020-as kisberényi életünkből…:) (Milyen jó volt végignézni ezeket az üde képeket most, hogy alig van zöld!…:)

Tovább olvasom

A kovász és a kvantum

A 10 napja babusgatott kovászomból tegnap sütöttem meg az első kovászos kenyerem. Régebben sokszor sütöttem kenyeret, akkor élesztővel, de aztán elromlott a gép, kézzel meg ritkán álltam neki (amit nem értek, mert kb. 10 perc lett volna, de hát ez van…:S :)).

Tovább olvasom