Tag: sajátsztori

Bori

Az Árnyék-én befogadása

Ahogy egyre hosszabbodnak az éjszakák, rövidülnek a nappalok, úgy nyílik egyre jobban a tudatunknak egyelőre sötétben lévő része. Ebben olyan én-foszlányok vannak, amiket még nem tudtunk elfogadni, ezért hárítjuk a velük való kapcsolódást, vagy olyanok, amikre még ránézni, amit még megérezni sem mertük ezidáig, mert túl terhelő lett volna, ezért a tudattalanba toltuk.

A mostani napok nagyon erről szólnak, beköszönnek nyugtalanító álomban, fura meditációban, betükröződnek felkavaró szituációkban, jelentkeznek kellemetlen testi tünetekben ezek az általunk most még megtagadott Árnyék-énjeink.

Continue reading „Az Árnyék-én befogadása”
Bori

Őszülök… és élvezem!

Olykor találkozom azzal, hogy felvetődik, hogy aki igazán dolgozik magán, hogy önazonos, kiegyensúlyozott stb. legyen, az festheti-e magát, vagy a haját, tetováltathat-e, egyáltalán foglalkozhat-e a külsejével, ez nem jelenti-e azt, hogy „hazudna” magáról… Én úgy érzem, mint mindennél, itt is a háttérben meghúzódó érzések a lényegesek az egyén szempontjából, illetve az is érdekes lehet, hogy ha szemlélik vagyunk, akkor mit vált ki belőlük ez vagy az…

Continue reading „Őszülök… és élvezem!”
Bori

Jelentés kovászfrontról

Kicsit gyorsabb és egyszerűbb lett…


A kovászos kenyerem mindenkinek nagy kedvence lett, a férjem egyenesen rajong érte. Ahogy korábban írtam, azért tértünk át a kovászosra, mert nagyon jó az emésztésünknek – és ez azóta is így van. Viszont volt egy kis küzdelmem, mert anno a youtube-os Szabi pék videója alapján készítettem, és baromi sokat kellett vele foglalkozni + a napi etetgetés még ment, de olykor bepenészedett vagy meghalt a kovászom… Épp kezdtem volna feladni, amikor „véletlenül” sikerült két tapasztalt kovászolóval is konzultálnom, és kettőjük tanácsaiból kialakítottam az én rutinomat: így 2020 szeptember óta már az alábbiak szerint készítem a mindennapit, és nagy öröm, hogy azóta is él és virul a kovászom (becses nevén Kovászka Ottokár 😀 ), a kapcsolatunk kisimult, örömteli, mert nem olyan követelőző azóta, és cserébe sokkal több sikerélményt tartogat…:D

No, úgy írom le, hogy az egyelőre nem kovászolók is értsék. Akinek van már kovásza, görgessen lejjebb a recepthez… és persze rengeteg módon lehet még… nekem így vált be… 🙂

a Pataki-tálban ilyen lapos lesz,
mostanában inkább kenyérformába teszem, és úgy magasabb
Continue reading „Jelentés kovászfrontról”
Bori

A gubó ajándékai

Januárban nagyon erős még a leállás, megállás, megdermedtség érzése: a Bak jegy sajátja ez a jéghez hasonló, hideg, dermedt, sziklakeménységű energia. A Bakra jellemző fókuszáltság és anyagi, gyakorlati jelleghez egyfajta beszűkülés is társul, és mivel ránk is mindenkor hatással van az időszak energiája, mi magunk is szeretünk ilyenkor behúzódni és begubózni, máshoz nem is sok kedvünk van… Felesleges is magunkra erőltetni, hogy buzogjunk, mert ilyenkor nem annak van ideje, ilyenkor sokkal inkább célravezető leállni, pihenni… ellenni, mint a befőtt. Olvasni, filmet nézni, csendesen ücsörögni, szemlélődni, korán lefeküdni, mélyen aludni… olyan lassúnak lenni, amennyire csak lehet, és nem aggódni, ha feljön pár kiló, majd lemegy szépen az aktivitás idején…

Continue reading „A gubó ajándékai”
Bori

#monddelneki

Légrádi Nóri, aki amellett, hogy négy gyerkőc édesanyja, és akinek rendszeresen olvasom írásait, amelyeket olykor meg is szoktam osztani, mert nagyon tanulságos az őszintesége, önazonossága, önmunkája, coach és mentálhigiénés szakember is. Nóri elindított egy sorozatot a blogján #monddelneki címmel/ hivatkozással, ahol olyan segítőkről ír, akik neki sokat tudtak adni, és akiknek ezt el szeretné mondani, hisz a pozitív visszajelzés nagyon fontos, megerősítő. Nagyon megtisztel, hogy nekem is írt, hogy elmondja nekem, hogy mi volt az, amivel sokat tudtam neki adni (Nórival a Bevezetés a meditációba pécsi alkalmain találkoztunk, és most meghívott, hogy adjak elő a meddőségi csoportjuk egy alkalmán a saját utamról, hogy lássak a résztvevők, meg lehet érkezni a békébe akkor is, ha nem úgy alakulnak a családi terveink, ahogy korábban reméltük…).
Nóri az alábbi méltatást írta rólam, és az az alatti választ írtam rá.
… Újra csak: köszönöm szépen!

Continue reading „#monddelneki”